Szegedi Ferencesek

 
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Elsoaldozás

Email Nyomtat PDF

Szentségfelvétel II.

Az elsőáldozás

 JELENTKEZÉSI LAPOK A KÉPERNYŐ JOBB OLDALÁN: DOKUMENTUMOK/JELENTKEZÉSI LAPOK ROVATBAN.

 

  1. Az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség Jézus valóságos teste és vére a kenyér és a bor színe alatt.
  2. Elsőáldozó az a személy, aki életében először veszi magához Jézus testét.
  3. Ki lehet elsőáldozó?
    - aki meg van keresztelve, és újonnan kitöltött keresztlevelét időben leadta a hitoktatónak, (Ha még nincs megkeresztelve, természetesen semmi probléma nincs, pótoljuk.)
    - aki 2. és 3. osztályban járt hittanórára,
    - aki rendszeresen, minden vasárnap jár szentmisére
    - aki maga is szeretne elsőáldozó lenni,
  4. Elsőáldozás plébániánkon 4. osztályban van.

 

 

 Kérdések a Magyar Katolikus Katekizmusból


Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség?

Az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és bor színe alatt.


Miért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?

Azért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát, hogy jelenvalóvá váljék keresztáldozata, testével és vérével tápláljon minket, és jelenlétével építse az Egyházat.


Mikor rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?

Az Eukarisztiát az Úr Jézus az utolsó vacsorán rendelte.


Mit tett az Úr Jézus e szavakkal:

"Ez az én testem, ez az én vérem "?

Az Úr Jézus e szavakkal: "Ez az én testem, ez az én vérem", átváltoztatta a, kenyeret és a bort az õ testévé és vérévé.


Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át?

Az Úr Jézus az apostoloknak és utódaiknak adott hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át.


Mikor változta ják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé?

A püspökök és a papok a szentmisében változtatják át a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé.


Mi a szentmise?

A szentmise az Újszövetség áldozata az Eukarisztia ünneplésében.

Mibõl áll a szentmise?

A szentmise az Ige liturgiájából és az Eukarisztia liturgiájából áll.


Hogyan veszünk részt a szentmisén?

A szentmisén befogadjuk Isten Igéjét, áldozatul felajánljuk magunkat Jézus Krisztussal az Atyának, és lehetõleg megáldozunk.


3. Szentáldozásra készülés:

  • tiszta lélekkel,

  • tiszta ruhában,

  • lelkiismeret vizsgálat,

  • egy órás szentségi böjt,

  • figyelmesen veszünk részt a szentmisén,

4. A szentáldozás ünnepi lakoma.

5. Szentáldozás után hálaadás, eukarisztómen = hálát adunk.

6. Két szín alatti áldozás - csak ajakáldozás!

 

MI A SZENTMISE LÉNYEGE?

Már az Ószövetségben láthatjuk, hogy az áldozatbemutatás fontos szerepet töltött be Isten és ember kapcsolatában (Káin, Noé; Ábrahám híres áldozat- készsége Izsákkal stb.). Ezzel a gesztussal akarták hangsúlyozni Isten abszolút elsőbbségét és fenségét. Az Ószövetségi áldozatok azonban nem voltak tökéletesek, mert csak Jézus Krisztusban nyert az áldozat szó teljes értelmet és értéket. A szentmise elsősorban Jézus Krisztus áldozatbemutatása. Az Ő szavaiból lehet érteni a szentmise LÉNYEGÉT – Ez az én testem, AMELYET ÉRTETEK ADOK ...Ez a kehely az új szövetség az én véremben, AMELYET ÉRTETEK KIONTANAK." (Lk 22,19-20) Majd hozzáfűzte: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!" Az alapítás szövege úgy értelmezi a szentmisét, mint áldozatbemutatást. A hangsúly tehát az ÁLDOZAT bemutatásán van, amely által Istent imádjuk, és Hozzá ragaszkodunk.

Az áldozat bemutatása két dolgot fejez ki: egyrészt azt, hogy Isten a fő mindenben. Mi vagyunk az a nép, akik az Ő elsőbbségét elismerjük, tiszteletben tartjuk, és e szerint a valóság szerint értelmezzük életünket. Másrészt azt, hogy minden Hozzá tér vissza. Ez az újszövetségi áldozat értelme -Ő az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. A szentmisében, Jézus áldozatában ez a két dimenzió teljesen megvalósul.

A latin sacrificium szó (áldozat) is segíthet jobban megérteni az áldozat be- mutatásának kettős célját. Ez két szóból ered: sacrum facere - vagyis "meg- szentelni" valamit, szentté tenni. Az áldozat által Jézus lehetővé tette, hogy szentek legyünk, akiknek méltó célja a Vele való örök élet. Amit magunkkal viszünk hitünkből, életünkből, és egyesítünk Jézus áldozatával, az mind része a mi szentté válásunknak: életünk áldozata, szolgálata, hitünk, a hitünkből fakadó szeretet és remény ...stb.

MIBEN FEJLŐDÖTT A SZENTMISE LITURGIÁJA?

Az apostolok komolyan vették Jézus parancsát, és az áldozatbemutatás köré alakították ki a szentmise különböző részeit. Többnyire a saját zsidó szertartásukból indultak ki, amit leginkább ismertek.

A kezdeti időkben az apostolok ,joggal gondolhatták, hogy az Üdvözítő azt akarja, hogy ők is a húsvéti vacsora szertartásait betartva, azok végén áldják meg a kenyeret és a kelyhet"16. Ebből a gyakorlatból azonban hamarosan problémák keletkeztek. A vacsora részét sokan túlzásba vitték. Szent Pál apostol pont erről beszélt, amikor a Korintusiakhoz írt levelében panaszkodik: "össze- jöveteletek nem javatokra, hanem károtokra szolgál. ...Amikor ugyanis egy- begyűltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek, hiszen étkezéskor ki-ki a saját vacsoráját veszi elő, hogy elfogyassza, s az egyik éhen marad, a másik pedig dőzsöl." (Vö. 1 Kor 11,17-33)

Nyilván újabb módon kellett értelmezni Jézus parancsát. Eleinte az Úr vacsoráját este ünnepelték, amint láttuk, az étkezéssel össze- kapcsolva. Majd áthelyezték egy korábbi időpontra, hogy a vacsorával ne essen egybe. A "Dicsőség a magasságban Istennek" nem a szentmise keretében hangzott el, hanem a reggeli imában. Ez az imádság a hitvallás egyik formája, nem egy költő műve, hanem a hívők hitéből keletkezett.

A II. századi szentmiséről szent Jusztinosz vértanú írásaiból tudhatunk meg sokat.

"Mi pedig, miután megtörtént annak lemosdása, ki elfogadta tanításunkat és hozzánk csatlakozott, odavezetjük őt azokhoz, kiket testvéreknek hívunk, ahol egybegyűlve közösen imádkozunk magunkért, a megvilágosítottért, meg a többiekért, mindenkiért igen buzgón, bárhol is legyenek; hogy miután az igazságot megtanultuk, a helyes életre törekedjünk, tetteinkben a jót kövessük, azon legyünk, hogy parancsait megtartsuk, és az örök üdvösséget elnyerjük. Imáink befejezésekor csókkal köszöntjük egymást. Ezek után a testvérek elöljárójához kenyeret és kelyhet visznek vízzel vegyített borral, aki kezébe veszi, dicséretet és dicsőítést mond a mindenség Atyjának a Fiú és a Szentlélek neve által, hálát ad neki és áldást mond hosszasan azokért, amiket nekünk adott, hogy ő bennünket ezekre méltatott. Imái és hálaadásának befejezéseképpen az egész nép ráfeleli az "Áment". Az elöljáró hálaadása és az egész nép felelete után az általunk diakónusoknak nevezettek minden jelenlevőnek osztanak a hálaadás kenyeréből és a vízzel elegyített borból, visznek belőle a távollevőknek is."

"És a Napról elnevezett napon [ vasárnap ] mindannyian, városokban és fal- vakban egyaránt összejövetelt tartunk, ahol felolvassuk az apostolok emlékiratait és a próféták írásait, amennyire azt az idő engedi. A felolvasó elhallgatása után az elöljáró beszédében int és buzdít, hogy ezeket a szép dolgokat tetteink- kel utánozzuk. Majd mindannyian felállunk, közösen imát mondunk, imánk befejezésekor kenyeret, bort és vizet hoznak oda, s az elöljáró - amennyire az erejéből telik - imát és hálaadást mond, és a nép ráfeleli az Ámen-t. Ezután történik azoknak továbbítása és szétosztása, amelyek felett hálaadást mondott, a távollevőknek is küldenek belőle a diákónusok által."

Ebben a II. századi leírásban felismerhetjük mai szentmisénk liturgiájának felépítését. A szentmisében elhangzó eukarisztikus imák is a II. és III. századból származnak. Gyönyörű belegondolni, hogy a szentmise szövegei ilyen korai időkig nyúlnak vissza, és ezáltal milyen egységet hoznak létre minden hívővel.

Az olvasmányok rendszerezése csak később történt meg. Még IV. századi írásokban is azt látjuk, hogy a lektor addig olvasott, amíg a püspök nem intett, hogy elég.

Érdekes még számunkra, hogy a korábbi liturgikus könyvek között szerepelt a "diptichon", amely két részből á11t: az első rész az élők nevét tartalmazta, a második az elhunytak nevét. Kezdetben ebből is felolvastak és a szentek életéből is, nem csak a szent írásokból. Végül Szent Jeromost (324-420) kérte föl a pápa, hogy rendezze a szentmise olvasmányait.

A korábbi misekönyvek felosztása eltért a jelenlegitől. A ma elhangzó imák közül nem mindegyik szerepelt bennük, de a főbb részek már igen. Az imáknak különböző változatai léteztek az ősegyházban. A későbbi korokban szüle- tett arról megállapodás, hogy melyik változat legyen elfogadott.

A VI. és VII. században a római rítusokat kezdték egyszerűsíteni, rövidíteni. A korszakban történt fontosabb változtatások:

1. A "béke csókját" a mise kezdetéről az átváltoztatás utánra helyezték. 2. Az elhunytakra történő emlékezés az eukarisztikus ima szerves része lett. 3. A hívek könyörgése (amely eddig a mise folyamán több helyen is elhangzott), az adományok bemutatása elé került. 4. A Miatyánk előbb a szentáldozást követte, majd később a korszak során ismét az eukarisztikus ima után helyezték.

5. Nagy Szent Gergely pápa (590-604) rögzítette a szentmise formáját, ami nem sokban tért el a jelenlegitől.

6. Az "Isten báránya" imádság ebben a korszakban került be a szentmise liturgiájába Sergius pápa rendeletére (687-701).

XI-XII. század: Itt csak néhány változást emelünk ki: VIII. Benedek (1012-24) elrendelte, hogy hangozzék el a Nicea-konstantinápolyi hitvallás az Evangélium olvasása után.

A tárgyak és emberek tömjénezése ebben a korszakban került be a liturgiába. Ez idő tájt alakult ki a felajánlási körmenet, amelyben a szegényeknek szánt élelmiszer és más adományok szerepeltek. Nyilván ezek után szükség volt kézmosásra. Ez a gesztus később lelki értelmet is nyert, s így a mai napig fennmaradt.

Az úrfelmutatás mai formája két lépésben alakult ki. A XIII. századtól az átváltoztatás után felmutatták a szentostyát, míg a kelyhet csak a XV. századtól mutatták fel.

A Trienti Zsinat után nem történt lényeges változás. II. Vatikáni Zsinat - jelenkor: Az ezt megelőző időkben a szentmisét görögül vagy latinul ünnepelték. A zsinat után a nemzetek saját nyelvükre fordíthatták le a liturgikus szövegeket. A zsinatnak a közösségről is voltak új tanításai, melyek érintették a szentmise közös ünneplését. Ezek a kifejezéseképpen megfordították az oltárt, így ma is a néppel szembefordulva miséznek a papok. A nép jobban részt vehet a különböző körmenetekben, felolvasásokban, az oltárszolgálatban. Az áldoztatórácsokat lebontották, ahol lehetett, hiszen nincs szükség az elválasztásra, Isten népe egy népet alkot a miséző pappal.

 

A szentmise szerkezete


I. Az Ige liturgiája (tanító rész):

  1. Introitus, vagy bevonulási ének

  2. P.: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. H.: Ámen

  3. Bánatima: P.: Testvéreim vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.

  4. H.: Gyónom…

  5. Uram irgalmazz! Uram irgalmazz!
    Krisztus kegyelmezz! Krisztus kegyelmezz!
    Uram irgalmazz! Uram irgalmazz!

  6. Dicsőség:

  7. Könyörgés

  8. Olvasmány

  9. Verzikulus

  10. Szentlecke

  11. Alleluja

  12. Evangélium

  13. Prédikáció

  14. Hiszekegy

  15. Egyetemes könyörgések

II. Az Eukarisztia liturgiája (áldozati rész):

  1. Felajánlási ének: alatta adományok felajánlása (kenyér és bor).

  2. P.: Imádkozzatok testvéreim, hogy áldozatunk kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt! H.: Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot nevének dicséretére és dicsőségére, mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára.

  3. Prefáció: az átváltoztatás előszava (Az Úr legyen veletek…Emeljük föl szívünket…)

  4. Szent vagy, szent vagy, szent vagy mindenség Ura Istene! Dicsőséged betölti a mennyet és a földet. Hozsanna a magasságban. Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban. (Izajás, és Jézus jeruzsálemi bevonulása.)

  5. Eukarisztikus ima, vagyis az utolsó vacsora eseményeinek részben történő megismétlése.

  6. Íme hitünk szent titka! Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk föltámadásodat, amíg el nem jössz!

  7. Őáltala, Ővele és Őbenne a tiéd mindenható Atyaisten, a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség, mindörökkön örökké. Ámen.

  8. Miatyánk

  9. Szabadíts meg kérünk Urunk minden gonosztól! Adj kegyesen békét napjainkban, hogy irgalmadból mindekor bűn és baj nélkül éljünk, míg reménykedve várjuk az örök boldogságot, és Megváltónknak dicsőséges eljöttét. H: Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

  10. Urunk Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Ne vétkeinket nézzed, hanem egyházad hitét, és őrizd meg szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

  11. Az úr békéje legyen veletek mindenkor! És a te lelkeddel. Engesztelődjünk ki szívből egymással. Legyen békesség köztünk mindenkor. Béke veled! És a te lelkeddel!

  12. Isten báránya, te elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk! Isten báránya te elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk! Isten báránya, te elveszed világ bűneit! irgalmazz nekünk!

  13. Íme az Isten báránya, íme aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus az Isten báránya! Uram nem vagyok méltó…

  14. Szentáldozás

  15. Hirdetés

  16. Áldás

 

 

 

 

 

 

Utoljára frissítve ( 2012 március 12., hétfő 18:35 )