Szegedi Ferencesek

 
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Honlap Hitélet Evangélizációs Lelkipásztori terv

Lelkipásztori terv

Email Nyomtat PDF

 

 

A Szeged-Alsóvárosi Ferences Plébánia

Lelkipásztori terve

 

 

 

2010 Adventjétõl

2013 Adventjéig

 

 

 

Bevezető

 

A Szeged-Alsóvárosi Ferences Plébánia több száz éves, gazdag történelmi múltra tekint vissza. A múlt kincseinek elismerése és az ahhoz képest sok tekintetben erőteljesen megváltozott jelen helyzet értékeinek és kihívásainak őszinte felvállalása késztette plébániánk tagjait arra, hogy közösségként tudatosan keresse, mire hívja a Lélek, hogy még teljesebben az üdvösség eszköze legyenitt és mosttagjai és minden ember számára.

Plébániánk vezetése (a plébános, közvetlen munkatársai, a képviselőtestület) ennek érdekében állította össze a plébánia lelkipásztori tervét, melya Szeged-Csanádi Egyházmegye törekvéseivel összhangban2010 adventjével lép érvénybe és 2013 adventjéig szolgál útmutatóul. Az azt követő három évre majd ismét átgondoljuk, milyen irányú fejlődésre kaptunk meghívást.

Ez a terv tartalmazza a plébánia helyzetének leírását, annak értelmezését, a pasztorális célok megfogalmazását és azok sorrendjét, a célok elérését szolgáló erőforrások felsorolását, végezetül pedig az 1. év konkrét céljait és teendőit.

Plébániánk életének szerves részét képezi az ifjúsági élet. Ennek gyümölcsöző alakulását szolgálja a fiataljainkkal történő tudatos foglalkozást segítő Ifjúságpasztorációs Terv. A plébánia egészét érintő lelkipásztori tervben nem térünk ki külön az ifjúság fejlődését szolgáló terv tárgyalására.

Amikor a plébániára, mint cselekvő közösségre gondolunk, a II. Vatikáni zsinat egyházképét és az ezzel összefüggő katekumenális, missziós irányultságú pasztorációt tartjuk szemünk előtt, mint számunkra mérvadóakat.

Ez a tervugyanúgy mint az ifjúságpasztoráció számára összeállított tervaz életet szolgálja. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy ezeket plébániánk minél több tagja megismerje, magáénak tudja és megtegye, amit megtehet önmaga és közössége Istennek tetsző kibontakozása érdekében.

 

2. A plébánia helyzetének leírása

Elsőként három területre osztva összegezzük plébániánk helyzetének leírását. Ennek célja, hogy átfogó és a lehetőségek szerint minél letisztultabb, reálisabb képet kapjunk arról, amiben és amit élünk.

2.1. Szocio-kulturális adatok

 

2.1.1. A közösség földrajzi és szociális helyzete

 

Szeged 170 ezer lakosú, egyetemi város, Csongrád megye központja. Itt található a Szeged-Csanádi Egyházmegye központja is. A város 12 plébániára oszlik. Az Alsóvárosi Ferences Plébánia Szeged déli részén található. Három filia is tartozik a plébánia-templomhoz; ezek lakossága és jellege a misék szempontjából a következőképpen alakul:

 

Alsóváros

12000 lakos

Plébániatemplom

Klebelsberg-telep (Hattyas)

3000 lakos

Mise évente háromszor

Kecskéstelep

3000 lakos

misézőhely, mise hetente

Gyálarét

1250 lakos

misézőhely, mise hetente

 

Alsóváros lakossága valamikor mezőgazdasággal foglalkozott (nem kis részben a ferencesek paprikanemesítő-elterjesztő munkájának köszönhetően), és sokáig az idős korosztály lakta.

Ebben a városrészben kb. egy- másfél évtizeddel ezelőtt jelentős átalakulás kezdődött el: a régi, falusias jellegű, földszintes házakat egyre több, új társasház váltja fel. Evvel karöltve ebben a városrészben lakni sokak számára egyfajta presztízs-kérdést is jelent. Ennek megfelelően az ingatlanárak egyértelműen a városi átlag fölött vannak. Ez a folyamat Gyálaréten és Klebelsberg-, valamint Kecskés- telepen is megjelent, de kevésbé látványosan.

Ma a templomtól délre eső részen zömmel fiatalok (46 év alatt), olyan emberek telepednek le, akik megengedhetik maguknak, hogy Alsóváros csöndes részén telket, házat vásárolhassanak. Ezen letelepedőknek tetemes része jelentős kölcsönnel rendelkezik, sokan voltak munkanélküliek is, de a fizetésükből telik a törlesztésre, és beosztással sok minden egyébre.

A városrész lakói közül sokan, különösen azős-alsóvárosiakbelterjesen élnek, elszigetelten a szomszédos városrészektől (nem ritkán egymástól is; ld. pl. a magas, betekintést nem lehetővé tevő kerítéseket, udvarelrendezést). Ez a fajta elszigeteltség a többi városrésztőla földrajzi adottságok miatta három filiában is jellemző jelenség.

A családok javarészt elszigetelten élnek egymástól. Ugyanakkor a hívő családok egymás közti kapcsolata élő, a nem hívőkkel kevésbé intenzív.

Mind a négy városrészben a bevándorlás a jellemzőbb szociális mozgás. A betelepülőktől eltekintve valószínűleg a halálozások aránya nagyobb a születésekéhez képest.

A szegények és hátrányos helyzetűek száma jelentős ebben a városrészben, különösen Alsóvároson. Nehézségeik komolyak, úgy anyagiak, mint érzelmi, kapcsolati és lelki jellegűek. Igen sok családban jelentkeznek ezek a problémák, nem ritkán egyszerre többféle is az említett nehézségek közül. A nyugdíjasok között sokan anyagi nehézségekkel is küszködnek.

A plébánia területén egyrészt a plébániához tartozó Kultúrház és programjai, valamint a plébánia által szervezett programok azok (családi nap, búcsú stb.), amelyek lehetőséget teremtenek a társas kapcsolatok erősödésére ebben a városrészben. Ezek mellett a Szabadság téri sportpálya sok fiatal és felnőtt rendszeres játszó- és találkozó helye.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

 

-          Növekedés a nyitottságban, a párbeszéd, mások megszólításának készségében.

-          Kapcsolat kialakítása azidegenekkel, betelepülőkkel (befogadás).

-          A szegénység bármilyen formájától szenvedők megkeresése és támogatása.

-          A területen élők közötti szolidaritás erősítése.

 

2.1.2. Gazdasági helyzet

 

A népesség foglalkozási profilja a plébánia területén sokszínű, és területenként eltéréseket mutat: a földművelő, a munkás, a szolgáltatóiparban dolgozó és az értelmiségi is képviselteti magát úgy Alsóvároson, mint a telepeken. Az idősebb nemzedék tagjai között több a kevésbé iskolázott földműves, míg a fiatalabbaknál az értelmiségi.

A népesség anyagi helyzetében nagyok a szélsőségek, ugyanakkor összességében átlagosnak mondható.

A munkanélküliség mértéke számottevő a plébánia területén.

A szülők általában nagyon, vagy közepesen leterheltek, kevés idejük és energiájuk marad egymásra és gyermekeikre. Ennek javarészt az anyagiak előteremtésének kényszere az oka.

A munkaadók és a munkavállalók között elsősorban a kapitalistafarkastörvényekuralkodnak az ebben a városrészben élők munkahelyén.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          A szegénység bármilyen formájától szenvedők megkeresése és támogatása.

-          A területen élők közötti szolidaritás erősítése.

-          Tudatosítani az életben legfontosabb értékeket.

-          Növekedni az evangéliumi feltétlen elfogadás, a másik embernek önmagáért való értékelésének szemléletében és gyakorlásában.

 

2.1.3. Kulturális helyzet

 

Alsóváros különösen gazdag történelmi gyökerekkel rendelkezik, a város egyik legősibb része. Országosan híressé vált, mint a szegedi paprika termesztésének és feldolgozásának helye, emellett húsfeldogozása is (szalámigyár) ismertté tette. Mindez a betelepült módosabb gazdálkodóknak volt köszönhető. Ez a jellege az 1879-es nagyárvíz után is sokáig megmaradt.

Évszázados hagyományai vannak, mint országos búcsújáró helynek is. A több száz éves ferences jelenlét sajátos színezetet adott a városrész életének.

A népesség műveltségi szintje átlagosnak mondható a plébániához tartozó városrészekben.

A területen a plébánia által üzemeltetett kultúrház az egyetlen olyan nyilvános intézmény, amely a műveltség gyarapodását előmozdítja. (A kultúrház a harmincas években az egyházközség közösségi házaként épült, majd az államosításkor a MÁV tulajdonába kerülve komplex művelődési intézményként működött. 1999-től ismét a plébánia fennhatósága alá került, Alsóvárosi Kultúrház néven és a városi művelődési feladatok ellátása, mint pl. szakkörök, koncertek, előadások szervezése mellett a plébánia közösségi házaként, a plébánia nagyrendezvényeinek helyet adva is működik. Ez a város egyetlen keresztény szellemiségű művelődési háza.

A terület lakosságának életében többféle uralkodó életmodell, életszemlélet felfedezhető: a fogyasztói és individualista életszemlélet mellett a lakosság töredéke igazítja életét tudatosan a keresztény értékeknek megfelelően.

A családokkal kapcsolatban megállapítható, hogyaz országos helyzettel összhangban - alacsony a házasságkötések aránya, sok a házasságon kívüli együttélések száma, illetve alacsony a gyermekvállalási kedv a plébánia területén. Ez alól kivételt képeznek a keresztény közösség családjai, amelyekben magas a gyermekvállalási kedv, sok közöttük a nagycsalád (3-9 gyermekkel). Sok családra érvényes a területen, hogyha együtt is vannak a szülőka családi kapcsolatok komolyan sérültek.

Az utóbbi években nem volt olyan kifejezett kezdeményezés a plébániához tartozó városrészekben, amelyek a fizikai, mentális és/vagy lelki egészség- és életvédelmet célozták volna meg (odafigyelés az egészségre, a betegekre, idősekre) ebben.

Ez alól kivételt képez a plébánia-közösség és a ferences rendház karitász munkája, amelynek keretében folyamatos jelleggel szegények étkeztetését, magányosok anyagi, lelki és érzelmi segítését végzik.

A bűncselekmények aránya (erőszak, alvilági kapcsolatok, öngyilkosság, alkoholizmus, drogfogyasztás) a plébániához tartozó városrészekben nem haladja meg a városi átlagot. Ez alól bizonyos értelemben kivétel a plébánia egyik filiája, Gyálarét, ahol az előző években történtek erőszakos bűncselekmények.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          Erősíteni a tudatos, keresztény értékeknek (az egyház szociális tanításának) megfelelő társadalmi elköteleződést.

-          Megerősödni az elsődleges, családi kapcsolatok evangéliumi szellemű és stílusú megélésében.

-          Megismertetni a családi élet szépségeit.

-          Nevelés a tudatosan végzett fizikai, érzelmi és lelki egészségmegőrzés lehetőségeire.

 

 

2.2. Vallásszociológiai adatok

 

2.2.1. A vallással és konkrétabban a kereszténységgel kapcsolatos szemlélet

 

A plébánia közösségében erőteljesek a hagyományos vallásosság jelenlétének jelei: búcsújárás, zarándoklatok, népi ájtatosságok (rózsafüzér, litániák stb.). A búcsúkon minden korosztály képviselteti magát, ugyanakkor döntően az idősek. A népi ájtatosságokon szinte kizárólag az idősebb korosztály tagjai vesznek részt.

A plébánia tagjai többségükben nem nagyon ismerik a zsinati egyházképet (egyház és világ viszonya, világi hívők felelősségvállalása az egyház küldetésében stb.), és annak gyakorlati vonatkozásait. A fiatalabbak jelentős része, az idősebbek töredéke ismeri és éli is: tevékenyek, elkötelezettek a plébánián.

Vallásifélrecsúszások(szekták, babonaság, okkultizmus stb.) kevésbé mutatkoznak meg látványos módon a plébánia területén élők életében, ugyanakkor a személyes találkozások során kiderül, hogy az itt élők sem mentesek ezektől a szemléletektől.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          A zsinati egyházkép megismertetése (úgy a tanításban, mint a tapasztalat szintjén).

-          Vonzóvá tenni a búcsút, motiválttá tenni a fiatalokat a búcsún való tevékeny és tudatos részvételre, hogy felismerjék annak értelmét, meglássák benne a hitmélyítés és a személyes gazdagodás lehetőségét.

-          Tájékoztatás a mai divatos, gyakori vallási félrecsúszásokról.

 

2.2.2. Vallásgyakorlat

 

A hívek többsége szolgáltatásokat vár el (szentmise, szentségek, szentelmények stb.) a plébániától. Ugyanakkor van egy elkötelezett, szűkebb közössége a plébániának, amelynek tagjai maguk szervezik a plébániai eseményeket, sajátjuknak tekintik a plébániát.

Vasárnaponként Alsóvároson kb. 550 ember vesz részt a szentmiséken, Gyálaréten 70, Kecskés-telepen 20-25. Ez a létszám Alsóvároson 20 évvel ezelőtt kb. 1100 volt. A szentmisékre járók többsége az idős nemzedékhez tartozik.

A vasárnapi szentmisén résztvevők kb. 90%-a járul szentáldozáshoz. Vasárnaponként kb. 10 ember járul a kiengesztelődés szentségéhez, míg a nagyobb ünnepek előtt kb. 300 ember. Évente kb. 50 házasságkötés történik a plébánián; ez kevesebb mint az előző években. Évente kb. 100 keresztelés történik a plébánián. A szülők és keresztszülők többsége nem keresztény meggyőződésből és elköteleződésből keresztelteti meg gyermekét, illetve vállalja a keresztszülőséget. A keresztelések száma az előző évekhez képest kicsivel több. Évente kb. 10 elsőáldozás történik a plébánián; ez az előző évekhez képest kb 5-el kevesebb. Kétévente kb. 20 bérmálás történik a plébánián; ez is az előző évekhez képest csökkenő tendenciát mutat.

A különféle, szervezett plébániai alkalmakon (előadások, karitatív szolgálat, kulturális programok stb.) a részvétel mértéke a plébánia területéhez tartozó összlakosságot tekintve általánosan nagyon gyenge. Ugyanakkor bizonyos jellegű programok látogatottabbak, mint mások. A látogatottság a program jellegétől, az érintett korosztálytól stb. is függ. A programok zömén a plébániai életben elkötelezett családok tagjai vesznek részt; bizonyos programokon alkalmilag mások is részt vesznek (pl. öregek, betegek szentmiséje, családi nap).

A plébániához nem kötődő emberek egy jelentős részének szemében a plébánia nem ismert, ezért jelentéktelen tényező. Más részük számára a plébánia programjai, kezdeményezései ismertek, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítanak nekik. Ugyanakkor a vidám családi nap, a búcsú és a jegyesek felkészítése a közösséghez nem, vagy kevésbé tartozó egyének és családok egy része számára is fontos esemény.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          A plébániához igen, de kisközösséghez nem tartozók meghívása a plébánia kisközösségeibe.

-          Olyanalkalmi vagy rendszeresnyitott, ún.kapuprogramokszervezése, amelyek lehetőséget teremtenek a nem hívőkkel való kapcsolatteremtésre.

-          A plébánia programjainak tudatosabb megismertetése a környék lakóival (marketing tevékenység).

-          Az evangelizációs szemlélet erősítése a plébánia tagjaiban.

-          A plébánián megkereszteltek és családjaikutánkövetése, további kísérése, hasonlóképpen, mint a plébánián jegyes-felkészítésen részt vett párok esetében.

 

2.2.3. Vallásos meggyőződés és erkölcsi irányultság

 

A plébániai közösség egyes tagjai vallási téren jól képzettek. De mellettük sokan vannak, akiknek vallási képzettsége alacsony fokon áll, ésúgy tűniknem is nyitottak a fejlődésre.

A plébániai közösség nem egységes abból a szempontból, hogy milyen szempontok, értékek alapján hoznak erkölcsi értékítéletet, illetve döntést. Vannak, akik a szokás alapján, vannak, akik a társadalmi vagy kulturális nyomás, befolyásoltság (divateszmék) hatására, és vannak, akik a tudatosan megismert és megélt evangélium szerint.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          Tudatosítani a plébániai tagokban a legalapvetőbb evangéliumi értékeket, és azokat életté váltani.

-          Kialakítani, illetve fejleszteni egy egészséges kritikai érzéket, amelynek segítségével tudatosabban értékelhetik a társadalomból feléjük érkező hatásokat.

 

2.3. A lelkipásztori tevékenységre vonatkozó adatok

 

2.3.1. KOINONIA (Az egyházi közösségre vonatkozóan)

 

Egy viszonylag biztos plébániaimag(a legszorosabb mag kb. 100 fő, a bővebb kb. még 100 fő) rendszeresen részt vesz a plébániai közösség életének legtöbb eseményén. Általában érvényes, hogy az adott réteg van jelen a neki szóló programokon.

A Plébániai Képviselőtestület valóságosan működő, tevékeny testület, amely rendszeresen javaslatokat tesz és szavaz; egyfajta közösségként működik.

Elegendő számban, és részben megfelelően képzett munkatársak szolgálnak a plébánián. A plébániai élet számos területén hiány van motivált önkéntesekből.

A plébánián virágzó közösségi élet van. A felnőtt közösségek száma meghaladja a harmincat. Ezek egy része családközösség, másik katekumen-csoport, vannak lelkiségi csoportok is (Házas Hétvége, Karizmatikus, Ferences Világi Rend), imaközösségek, egyetemista és két ifjúsági (középiskolás) közösség működik, illetve ezek mellett több gyermek-csoport is. A Fokolár mozgalom is jelen van a plébánián néhány, a plébániai életben elkötelezett tagján keresztül. Az idősek számára a Szent Anna kör és a Rózsafűzér Társulat nyújt közösségi lehetőséget.

A közösségek és mozgalmak kapcsolódása erős a plébániához, de általában véve elkötelezettségük, tevékeny szerepvállalásuk, mint közösség/mozgalom, kevésbé jelentős. Egyes közösségek viszont szervesen, rendszeresen és előre tervezhető módon bekapcsolódnak a plébániai pasztorációba.

A plébánia kapcsolata a szomszédos plébániákkal, és a tágabb egyházi közösséggel javarészt alkalminak, rendszertelennek, ötletszerűnek, koncepció nélkülinek mondható. A plébánia szinte kizárólag a maga erőforrásaira támaszkodik, illetve azokat kevésbé osztja meg más plébániákkal. Itt azonban meg kell említeni, hogy a plébánia lelkipásztorai minden hónap első hétfőjén részt szoktak venni a papi találkozón, korónákon, néha lelkigyakorlatokon is. Gyakran keresik őket papok lelkivezetőnek, gyóntatónak, lelkigyakorlat és triduum tartására.

A plébániákkal és az egyházmegyével való formális kapcsolat alól két kivétel van. A kapcsolat élő az országban működő más ferences plébániákkal, képviselőikkel rendszeres a kapcsolattartás: plébániai munkatársak találkozóin, ministránstalálkozókon, közös továbbképzések keretében találkozunk velük.

A másik kivétel a plébániai karitász. Ennek tagjai más karitász-szervezetekkel (egyházmegyei és plébániai) folyamatosan tartják a kapcsolatot.

A püspökséggel a plébánia kapcsolata hivatalos; a város vezetésével hivatalos, nem ritkán kifejezetten feszültséggel teli. 

A plébánia és a ferences rendház kapcsolata kifejezetten jó, kiegyensúlyozott. A különböző pályázatok kapcsán rendszeres egyeztetések, együttgondolkodás történik.

A plébánia különösen nagy figyelmet fordít a családok gondozására, segítésére, annál is inkább feladatának tekinti ezt, mivel Alsóváros Szeged azon városrésze, ahol a nagycsaládosok kiemelkedő számban élnek. A családoknak táborokat, összejöveteleket szervez, közösségi alkalmakat, közös ünnepléseket (adventi koszorúkötés és gyertyagyújtás, szilveszter, farsang, stb), de a házasságra készülő fiatalokkal is külön, több tucat házaspár bekapcsolódásával működő csoport foglalkozik a jegyesoktatás keretein belül. (Évente egyszer, tavasszal indul a 11 alkalomból álló jegyes-kurzus, amelyre a város minden részéből és a környékbeli falvakból is jönnek fiatal párok.)

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          Nyitottság, nyitás és meghívás a plébániaiközösségi magonkívüli plébániai tagok, illetve a plébániához nem tartozók felé.

-          A plébánia tagjainak motiválása, meghívása, és elemi felkészítése önkéntes szolgálatok végzésére.

-          A különféle lelkiségek és mozgalmak karizmáinak hatékonyabb kamatoztatása a plébániai közösség egészének javára.

-          A kapcsolat rendezése a plébánia területén működő Karolina iskolával.

-          Élőbbé és rendszeresebbé tenni a kapcsolatot az egyházmegye más plébániáival és magával az egyházmegyével (tapasztalat-, erőforráscsere, tartós együttműködés az egyház életének különböző területein stb.).

-          Erősíteni és kiterjeszteni a kapcsolatot és a rendszeres együttműködést az ország többi ferences plébániájával, valamint a többi karitász-szervezettel.

 

2.3.2. DIAKONIA (A szeretetszolgálatra vonatkozóan)

 

A plébánia területén élő szegényekkel kapcsolatban a támogatás mindenféle szegénységtől szenvedőre (anyagi, fizikai, társas, érzelmi, lelki) kiterjed, ugyanis jelentős számban élnek a területen a szegénység mindenféle formájától szenvedők. Ezen segítségek egy része alkalmi jellegű, de vannak rendszeresek is, mint pl. szegénykonyhán ételosztás, gyógyszervásárlás, ajándékcsomag készítése és átadása ünnepekkor, tájékoztatás az önkormányzati segélyek igénybevételével kapcsolatban, bútor-, ruhaközvetítés, mozgássérültek eszközeinek (pl. járókeret, mankó, szoba WC stb.) kölcsönzése.

A szegények iránti szolidaritást az említett karitatív szolgálatokon keresztül fejezi ki a plébánia közössége.

A plébánián nincs külön olyan, célzott kezdeményezés, amely a másokért való elköteleződésre, szeretetszolgálatra nevelést szolgálná. Egyszerűen az emberek meghívása történik a szeretetszolgálat különböző formáinak végzésére. Nem történik kifejezett nevelés a kultúra és a társadalmi élet világában való elköteleződésre sem.

Az egyház diakoniájában elkötelezettek számára a plébániai karitász-ülések jelentik azt a közös fórumot, ahol rendszeresen találkozhatnak egymással.

 

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          Feltérképezni a plébánia területén élők segítői kapacitását (képességek, szakmai hozzáértés, szabadidő stb.) (személyes megkeresésen keresztül is).

-          Még átgondoltabb, tervszerűbb diakonia (szeretetszolgálat) végzése a plébániai közösségben.

-          Önkéntes-képzési modellek alkalmazása a saját plébániai közösségben.

-          Az egyház aktuális,globális, szociális témákkal kapcsolatos tanításának elmélyítése (pl. szegénység-szolidaritás, klímaváltozás, keresztény gazdasági gondolkodás stb.) és ennek visszafordítása a közösség életgyakorlatára.

 

2.3.3. MARTYRIA (Az evangelizációra, hithirdetésre, katekézisre vonatkozóan)

 

Plébániánk szervezésében egyetlen olyan, kifejezetten evangelizációs kezdeményezés van, amelytöbbek közötta nem hívők hitre jutását célozná: az ún.jegyes-kurzus. Ennek azonban nem célja, hogy elkísérje a benne résztvevőket a tudatos hitbeli döntésig, hanem inkább a keresztény közösséggel való, sokszor első, de nélkülözhetetlen kapcsolat kialakítását, valamint a házassággal kapcsolatos keresztény szemlélet lényegi, életben gyökerező megismertetését kívánja megvalósítani.

Ugyanakkor létezik néhány olyan rendszeres program, kezdeményezés, amelyekjellegüknél fogvaa nem hívőkkel való találkozás, párbeszéd, együttlét lehetőségét kínálják fel. Ezek az évi egy alkalommal megrendezett vidám családi nap, a fiatalok számára indult film-klub, valamint a plébániai szervezésű Alsóvárosi Íjászkör.

A hívők folyamatos hitbeli elmélyülése többcsatornánkeresztül történik:  homíliákban, a rendszeres (heti, kétheti) közösségi foglalkozásokon, előadássorozatokon (pl. Ferences Evangéliumi Esték, Ferences Karizma sorozat stb.), alkalmi előadásokon, évente kétszer plébániai lelkigyakorlatokon, a 17-30 év közötti fiataloknak szóló, a hivatás megtalálását segítőTájolástalálkozás-sorozat segítségével és a személyes lelkivezetés keretében. Erre a hitbeli elmélyülésre a plébániához tartozó minden korosztálynak lehetősége van.

A hitbeli elmélyülést segítő kezdeményezések jellegüket tekintve nagyon sokfélék. Vannak olyanok, amelyeknél a hangsúlyt a hitbeli ismeretek/tudás átadására helyezik (előadásos, tanító jelleggel); vannak, amelyeknél a hangsúlyt az evangélium, a hit személyessé tételére helyezik (ennek megfelelően közösségi, a tapasztalatok és az egyéni fejlődés megosztását lehetővé tevő jelleggel, interaktív módon, mindenki tevékeny bekapcsolódásával történik).

Ezeknél a kezdeményezéseknél szinte minden esetben van valamiféle koncepció, amely a résztvevők fejlődésének az irányát szabja meg. Ezek bizonyos esetekben kizárólag a résztvevők igényein alapulnak, más esetben pedig kizárólag a közösség-vezető, vagy az előadó(k) elképzelésein.

Jelenleg nincs olyan, a hitbeli fejlődést szolgáló, átfogó plébániai koncepció, terv, amely figyelembe venné az igényeket éppúgy, mint az egyház iránymutatásait, valamint a plébániai közösség egészének szükségleteit is, és amely így adna támpontokat az egyes közösségeknek találkozásaik megszervezéséhez.

Ez alól kivételt képez a plébániai ifjúságpasztorációs terv, amely az összes említett szempontra épít.

A hit elmélyülését szolgáló kezdeményezések egymással történő összefonódása, összehangoltsága laza. Több csoport, közösség nem tud másokról, együttműködésük gyenge, vagy egyenesen hiányzik, annak ellenére, hogy esetleg nagyon hasonló jellegűek (pl. családos, házas csoportok esetében).

Ezeknek a csoportoknak az élete mégis illeszkedik a plébániai közösség életébe, mivel a közösségvezetők és a plébánia vezetése összehangolja a közösségek és a plébánia programjait.

A különböző korosztályok eltérő mértékben vesznek részt a kateketikai kezdeményezésekben. A gyermekektől a fiatal és középkorú felnőttekig többen, az idősek közül elenyésző számban. A részvételre a különböző motivációknak megfelelően van lehetőség: ismerkedés a kereszténységgel, felkészülés a beavató szentségekre, a hit újralapozása (katekumenátus, illetve katekumenális jellegű szentségi felkészítés), elmélyülés a keresztény élet valamely területében (házas csoportok), elmélyülés az imádságban (imacsoportok), vagy valamelyik lelkiségben (mozgalmak közösségei, Ferences Világi Rend).

A közösségvezetők javarészt (de nem mindenki) rendelkezik teológiai jártassággal, valamint módszertani képzettséggel és tapasztalattal.

A közösségvezetők közül a plébánián alkalmazott katekétáknak, illetve az ifjúságpasztorációban elkötelezett önkénteseknek van olyan közös fóruma, amely lehetőséget biztosít a rendszeres találkozásra, tapasztalatcserére és formálódásra.

Plébániánk ifjúságpasztorációs és evangelizációs munkacsoportja elkészítette a plébániaifjúságpasztorációs tervét, melyet a két középiskolás közösség találkozásainak összeállítása során alkalmaz is.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          Felkészülni a tudatosabb, személy-személy közötti evangelizációra (hétköznapi életben, családban, munkahelyen stb.)

-          A nem hívők számára is nyitott, ún.kapuprogramokpalettájának szélesítése (kifejezett evangelizációs kezdeményezések átgondolt, tervszerű indítása).

-          A felnőtteknek szóló hitmélyítési lehetőségek koordinálása, a fejlődés lehetőségének tudatosabb elősegítése, figyelembe véve úgy a résztvevők igényeit, mint a plébánia helyzetét, céljait, valamint az egyház által felkínált lehetőségeket, célokat, fejlődési utakat (az esetleges ötletszerűség és a csoportok magukra utaltsága helyett a fejlődés lehetőségeinek megrajzolása és együttműködés a csoportok között).

-          Kapcsolati háló kialakítása (elsősorban a ferences plébániák között) annak érdekében, hogy az innen máshova, vagy a máshonnan ide tanulni érkező fiatalok közösségre találjanak.

-          Szükség esetén újabb közösségek indítása.

-          A különböző közösségek vezetőinek rendszeres találkozási, a tapasztalatcsere, a közös gondolkodás, tervezés és a folyamatos képződés lehetőségének biztosítása.

-          Az internetes evangelizációs lehetőségek kihasználása.

-          Új közösségvezetők toborzása.

-          A jegyeseknek felkínálni a hitmegújítás éselmélyítés lehetőségét.

-          A jegyesek továbbkísérése a házasságkötésük után, így is segítve őket, hogy közösségre találjanak.

-          Élni a szóbeli tanúságtétel lehetőségével a plébániai közösség életében, különös tekintettel a liturgikus ünnepléseken.

-          Felkínálni a keresztény hit alapvető elemei átgondolt, strukturált megismerésének lehetőségét.

 

2.3.4. LITURGIA (A liturgikus életre vonatkozóan)

 

A plébániához területileg tartozók kb. 3,5-5%-a jár rendszeresen a közösség liturgikus ünnepeire. A három miséző-hely között ez a következőképpen oszlik el: vasárnaponként Alsóvároson kb. 550 ember van a szentmiséken, Gyálaréten kb. 70, Kecskés-telepen pedig kb. 20-25 fő. Ez utóbbi helyen döntő többségében idősek, Alsóvároson pedig a résztvevők több mint fele az idős korosztály tagja. Alsóvároson ez a létszám 20 évvel ezelőtt kb. 1100 volt.

A liturgián történő részvétel a többség részéről tudatos, a bekapcsolódás motivált. Ugyanakkor sokaknál a megszokáson alapul, nem igazán értik és élik a liturgia lényegét és egyes elemeit.

A közösség egy része számára fontos és törekszik is rá, hogy a liturgikus és a mindennapi élet között összhang legyen: úgy éljen, ahogyan és amit ünnepel. Evvel egy időben érzékelhető az ún.vasárnapi kereszténységjelensége is, amelyben szétválik a vasárnapi ünnepelt és a hétköznapokban megélt értékrendszer.

Egyértelműen látszik, hogy az utóbbi években egyre többen élnek tudatosan a liturgikus ünneplés adta lehetőségekkel istenkapcsolatuk ápolása érdekében.

A plébániai közösség életében úgy az egyéni, mint a közösségi imádság is megvan. A közösségi imádság sokféle formában van jelen, a részvétel rajtuk differenciált: a különböző típusú, hagyományosnak mondható imádságokon általában az idősebb korosztály tagjai (kb. 30 fő) vesznek részt; a nagyböjti keresztutakon minden generáció jelen van (kb. 30-100 fő; ennek imádságait maguk a plébániai közösségek vezetik, előre megegyezett heti beosztásban); ezek mellett látogatottak a kéthetenkénti óvodás, gitáros misék, az évi két alkalommal szervezettkarizmatikuslelkinap, illetve a heti egy alkalommal szervezett, csöndes szentségimádások, valamint a havonta egykarizmatikusszentségimádás. Léteznek a plébánián kifejezetten az imádságra alakult csoportok (pl. Szent Mónika kör, rózsafüzér-társulat, Jézus Szíve Család, karizmatikus imacsoport). Amájusi litániákcsak nevében téveszthető össze a régi litánia imádságokkal, hiszen ezekben van egy rövid, 4-6 perces koncert, illetve prédikáció is. Évente kerül megrendezésre a Havas Boldogasszony Országos nagybúcsú, mely programjában alkalmazkodik a különböző csoportok, korosztályok, mozgalmak igényeihez is.

A plébánián működnek a közösség liturgiáját élőbbé tevő csoportok is: lánykórus (Cinkékkb 25-30 fő); ministráns-csoport (fiúk, kb. 25 fő); ifjúsági-felnőtt férfi-kórus (6-7 fő); felnőtt vegyes kórus (kb. 20 fő). Mellettük említhetőek a szentmiséken felolvasók csoportja, amely kb. 40-50 embert jelent.

Az éves plébániai búcsú szervezésébe kb. 150 ember kapcsolódik bele tevékenyen.

 

A helyzet leírásából (annak pozitív és problémás jelenségeiből) adódó, lehetséges feladatok (a pozitívak erősítésére, a problémásak helyesbítésére, a hiányok megszüntetésére):

-          Elősegíteni a tudatos, értő részvételt a liturgián.

-          Tudatosítani a plébániai közösség tagjaiban: a vasárnapi és amindennapi életliturgiája egységet alkot, fontos, hogy ezek összhangban legyenek egymással.

-          Rendszeres lehetőséget teremteni afiatalosimádság közösségi megtapasztalására.

-          Motiválttá és tudatossá tenni a kiengesztelődés és az Eukarisztia szentségéhez történő járulást.

 

3. A plébánia helyzetének leírásából adódó főbb feladatcsoportok és azok logikai sorrendje

 

Helyzetünk megismerése és értelmezése adja az alapot ahhoz, hogy felismerjük, merre, milyen irányú fejlődésre hív minket Isten. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos felismeréseinket összegezzük.

 

3.1. A főbb feladatcsoportok

 

A plébániai helyzet leírása alapján megfogalmaztuk az előttünk álló, lehetséges feladatokat. Ezeket feltüntettük a helyzet leírásának egyes területeit követően.

Ezeket a feladatokat csoportosítottuk, és ennek alapján a következő nagy feladatcsoportok fogalmazódtak meg, amelyekre érdemes lesz a jövőben hangsúlyt fektetnünk:

- Az egyház tanításában (ezen belül kitüntetett módon is a társadalmi tanításában) történő elmélyülés, és mindezek gyakorlati megvalósítása.

- A tágabb egyházi közösséggel történő kapcsolatok építése (egyházmegyével, más ferences plébániákkal, iskolával stb.).

- A tevékeny, tettekben megmutatkozó testvéri szeretetszolgálat még teljesebb megélése (a plébániai közösség tagjai között éppúgy, mint a közösséghez nem tartozók felé), és tudatos felkészülés ezekre a szolgálatokra (pl. önkéntesek felkeresésével, képzésével is).

- Növekedés az evangéliumi életmódban, a krisztusi életben (a plébániai közösség belső evangelizációja: tudatosabban ismerjük és éljük az evangéliumot az eleve adott családi, baráti, munkahelyi stb. kapcsolatainkban és életterünkben).

- Közösségépítés a plébánián belül (közösségvezetők tapasztalatcseréje,képzése; lelkiségek karizmáinakvisszaforgatásaa plébánia gyarapodásáért; meghívás közösségekbe; új közösségek alapítása; vezetők kiválasztása, meghívása stb.)

- Evangelizációs kezdeményezések megvalósítása, amelyeknek köszönhetően segítjük a nemhívőket találkozni a kereszténységgel, és kereszténnyé válni.

 

3.2. A feladatcsoportok logikai sorrendje

 

Ezeket a feladatcsoportokat logikai sorrendbe állítottuk annak alapján, hogy hogyan, milyen egymásra épülő egymásutániságban rajzolják meg plébániai közösségünk fejlődését néhány éves távlatra előrevetítve. Azt kerestük tehát, hogyan, milyen sorrendben figyeljünk ezekre a feladatcsoportokra ahhoz, hogy plébániánk közössége tudatosan, építkező jelleggel induljon el (haladjon tovább) a fejlődés útján; milyen lépésekben hív minket növekedésre a Lélek?

Ezek eldöntéséhez támpontokat adott számunkra egyrészt még a magyar katolikus püspöki kar is néhány, az elmúlt években írt körlevelével, amelyekben a következő fontos feladatokra hívja fel mindnyájunk, különös tekintettel a plébániai közösségek figyelmét:

-          a társadalmi igazságosság előmozdítása;

-          a családok benső életének Krisztusban való növekedése és erősödése;

-          képessé válni (erősödni) a személy-személy közötti evangelizációra, és másokat elsegíteni a hitre;

-          növekedés a tudatos teremtésvédelemben (környezettudatos, igazán a lényeget szem előtt tartó életmód), a helyi közösségek megerősítése.

A támpontokat másrészről a Szeged-Csanádi egyházmegye Pasztorális HelynökségénekMegújulva megújítaniegyházmegyei útiterve szolgáltatta. Ez a terv három éves ciklusokban hívja meg az egyházmegye plébániáit, közösségeit és egyéneit a megújulásra. Ennek a folyamatnak végső célja, hogy az egyházmegye (kis és nagy közösségei) az evangéliumot tudatosan élő és misszionáló közösségekké váljanak. E cél elérése érdekében az egyes években a fejlődés különböző területei kapnak hangsúlyt. A három éves ciklus első évében a megtérésen, vagyis az istenkapcsolatos evangéliumi megújításán van; a másodikban az Istennel megélt közösségben gyökerező közösségi élet megújításán; a harmadikban pedig minden szinten történő missziós elköteleződésen.

 

Mindezek tükrében a feladatcsoportok következő sorrendjét állapítottuk meg. Igazodva az egyházmegyei útmutatásokhoz, plébániánkon is három éves ciklusokban tervezzük a megújulást, amely három évben az alábbi célokat tartjuk mindenekelőtt figyelmünk középpontjában:

 

1.                  Növekedés az evangéliumi életmódban, a krisztusi életben (a plébániai közösség belső evangelizációja); illetve ezzel párhuzamosan elmélyülés az egyház tanításában, és mindezek gyakorlati megvalósítása.

2.                  Közösségépítés a plébánián belül, valamint a tágabb egyházi közösséggel történő kapcsolatok építése.

3.                  Evangelizációs kezdeményezések megvalósítása, amelyeknek köszönhetően segítjük a nemhívőket találkozni a kereszténységgel, és kereszténnyé válni; illetve ezzel szorosan karöltve a tevékeny, tettekben megmutatkozó testvéri szeretetszolgálat még teljesebb megélése, és tudatos felkészülés ezekre a szolgálatokra.

 

3.3. Az egyes évek konkrétabb céljainak megfogalmazása

 

Miután megfogalmazódtak az előttünk álló évek céljai, azt kerestük, melyek lesznek azok a konkrétabb célok, amelyekben konkretizálódnak ezek a nagyobb horderejű, éves célok. A konkrétabb célok megfogalmazásához több szempontot is figyelembe vettünk, ezek a következők voltak:

-          mindenekelőtt a helyzetfelmérésből adódó feladatokat tartottuk szemünk előtt;

olyan célok megfogalmazására törekedtünk, amelyek

-          megvalósulása egyértelműen ellenőrizhető;

-          ennek a tudatos megújulási folyamatnak a kezdetén a legalapvetőbbeknek látszódtak;

-          megvalósíthatónak tűntek plébániai közösségünk jelenlegi helyzetét ismerve.

A következő három éves ciklusban a már megvalósult célokra építve történhet az újabb célok megfogalmazása.

A terv dokumentációjának 5. pontjában szerepelnek az 1. év konkrétabb céljai. Ezt követi majd a következő liturgikus év elején a 2. évé, majd így a harmadiké is.

 

4. Erőforrásaink, amelyekre építhetünk a célok megvalósítása érdekében

 

Plébániánkon a következőkben felsorolt főbb erőforrások segítségével törekszünk céljaink elérésére.

 

4.1. Személyi erőforrások

 

Ide tartoznak a felnőtt közösségek, ifjúsági közösségek, az Alsóváros Kultúrájáért Alapítvány, a lelkiségi mozgalmak csoportjai, a Ferences testvérek, a fiatal/friss nyugdíjasok népes csoportja, a plébánia dolgozói, valamint sok, különféle szakértelemmel rendelkező és rendelkezésre álló plébániai tag.

 

4.2. Strukturális erőforrások

 

A legfőbb strukturális erőforrásaink az Alsóvárosi Kultúrház, a plébánia helyiségei, a Mátyás tér (közvetlenül a plébánia és a templom mellett, nagy zöld területtel, mozgási lehetőséggel).

 

5. A 1. év céljai és a konkrét teendők

 

A korábban megfogalmazott feladatok, valamint lehetőségeink és kapacitásaink őszinte számbavétele után az alábbi célokat és tennivalókat fogalmaztuk meg a hároméves megújulás első évével kapcsolatban.

 

Konkrét cél

A megvalósítás módja

Felelőse

(vagy végzője)

Ideje

A lelkipásztori terv széles körű megismertetése.

Hirdetésen,  a plébániai újságban, személyes találkozásokon keresztül beszélni ennek céljáról, lelki hasznáról.

Plébános, irodai dolgozók, képviselőtestületi tagok

Miséken (homília, hirdetés), az időszakos újságban, spontán alkalmakkor

A hitfejlődés lehetőségének felkínálása a volt jegyesek számára.

Csoport indítása volt jegyesek számára. Amennyiben ez nem valósul meg, törekszünk az érdeklődő párok bekapcsolására már meglévő családcsoportokba.

Varga Kamill testvér és két házaspár.

A lehetőségek és az igények szerint

Még átgondoltabb és célravezetőbb jegyes-felkészítés végzése.

Továbbképzés a jegyes-felkészítésben résztvevőknek.

1. előadása és beszélgetésA család az egyház tanításábantémával kapcsolatban

2. lehetőség egyéneknek, pároknak, csoportoknak esetmegbeszélésre

3. beszélgetés és a lényegesebb gyakorlati szempontok áttekintése aMódszerek (pre)evangelizációs helyzetbentémával kapcsolatban

1. Laurinyecz Mihály

2. Szászi Balázs

3. Keszeli Sándor

1. November 29. 17.00.

2. igény szerint

3. a családpasztorációs munkacsoport javaslata alapján

Tudatosabb részvétel elősegítése a liturgián.

A szentmisék előtt rövid liturgikus bevezetők. (Dobszay Benedek tv. kommentárjai alapján)

 

Surinás István (kántor)

A szentmisék előtt

Elmélyülés az egyház tanításában.

Homíliákban kitérni az egyház hivatalos tanítására (is).

Miséző pap

Miséken

Találkozás a megélt evangéliumról szóló tanúságtételekkel.

Tanúságtételek a misék keretében. (Előre kigondolni, mikorra, kit kérni fel erre.)

Plébános

Miséken kb. havonta egy alkalommal

Strukturáltabb, tudatosabb találkozások a felnőttek (családok) csoportjaiban 1.

Megismerkedés a Pasztorális Helynökség által készített, advent elejéveléletbe lépő, a család- és más felnőtt-csoportok találkozásait szolgáló segédanyaggal.

Keszeli Sándor

2011. január

Strukturáltabb, tudatosabb találkozások a felnőttek (családok) csoportjaiban 2.

Rendszeres találkozások a plébániai csoportok vezetőinek.

 

 

A(z újbóli) megtérést, és a hit elmélyítését szolgáló (egyéb) lehetőségek megismertetése 1.

A plébánián létező lelkiségi mozgalmak szélesebb körű megismertetése a hívekkel. (A plébániai újságban, tanúságtételekben, külön mise keretében)

A lelkiségi mozgalmak (Karizmatikus, Fokoláre, Ferences Világi Rend) plébániai képviselői

- megismertetés a miséken: nagyböjt elején és pünkösdkor

- a plébániai újság külön (tematikus) számában feltüntetik, mire hívnak meg másokat a következő évben (mi a közösségüktematikája), emellett jelzik a kapcsolattartó személyt is (név, elérhetőség), kinél lehet érdeklődni, jelentkezni.

Mindezen információkat városi szinten terjeszteni.

A(z újbóli) megtérést, és a hit elmélyítését szolgáló (egyéb) lehetőségek megismertetése 2.

A plébánián létező egyéb (felnőtt és ifjúsági) csoportok szélesebb körű megismertetése a hívekkel. (A plébániai újságban, tanúságtételekben stb.)

A különféle közösségek képviselői

- a plébániai újság külön (tematikus) számában feltüntetik, mire hívnak meg másokat a következő évben (mi a közösségüktematikája), emellett jelzik a kapcsolattartó személyt is (név, elérhetőség), kinél lehet érdeklődni, jelentkezni.

Mindezen információkat városi szinten terjeszteni.

Intenzív lelki elmélyülés lehetőségének felkínálása a plébánia minden tagja számára.

1. Adventi és 2. nagyböjti lelkigyakorlat az év céljával összhangban.

 

 

1. Fokoláre mozgalom (Erhardt házaspár koordinálásával)

2. az Ifjúságpasztorációs munkacsoport koordinálásával (Novák Mária, Kaszper Pál, Kiss Didák tv., Keszeli Sándor)

1. 2010. december 16-18.

2. 2011. nagyböjtjében

Elősegíteni az evangélium életté váltását 1.

Házi feladatadása a vasárnapi szentmisében:Mire figyeljünk/mit éljünk a következő héten?

 

 

Miséző pap

Miséken

Elősegíteni az evangélium életté váltását 2.

Havi életige megismertetése (szórólapokon és a miséken hirdetve), majd a 2. vagy 3. rákövetkező héten tanúságtétel megismerése ezzel kapcsolatban.

Ezek mellett a csoportvezetőknek és a csoportoknak is lehetőségük van élő módon megismerkedni azzal, hogyan imádkozzák és éljék az Életigét

1. hirdetés a miséken: miséző pap

2. szórólapok készítése: irodai dolgozók?

3. élő megismertetés: Erhardt Gyula és Krisztina

Hirdetés és szórólap minden hónap elején

A betegek lelki megújulásának elősegítése.

Betegek miséje.

 

 

Holló István atya vagy Kardos Mihály atya

2011. április 10.

Tapasztalatcsere és találkozások a plébániai közösségek között.

Megismertetni a csoportvezetőkkel ennek értelmét és célját.

 

 

Közösségvezetők

Megbeszélés alapján

Kapcsolaterősítés a plébános és a közösségek között.

A plébános látogatása a közösségeknél.

 

Közösségvezetők

Megbeszélés alapján

 

Az itt szereplőkkel párhuzamosan, pontosabban ezekkel összefonódva folyik a plébánia Ifjúságpasztorációs Tervének megvalósítása is.