Interjú Farkasfalvy Dénes Ciszter Apáttal

Nyomtat

Interjú Farkasfalvy Dénes O Cist Apáttal a Pápai Biblikus Bizottság tagjával. (készítette Benyik György)


Farkasfalvy Dénes (FD)


Benyik György (B.Gy.)

  1. Apát úr Székesfehérvárról indult, milyen emlékeket őriz erről a városról gyerekkorából, családjáról?


FD


Székesfehérvárott születtem és nőttem fel. Anyámon keresztül minden közeli rokonom Fehérváron élt. A gimnázium első két (általános iskola 7. és 8.) osztályát a cisztercieknél végeztem. A háború majd az ún.fordulat éve(1948) után szüleim sanyaru helyzetbe jutottak. Idős apám elvesztette nyugdiját, vagyonunkat, házunkat elveszitettük, a család tagjait kezdték sorban letartóztatni. Legidősebb bátyám disszidált, apám minimális fizetéssel Pesten kapott állást. Bátyámat kidobták a gimnáziumból, engem nem vettek fel gimnáziumba. Ekkor anyám óriási tetterővel a család Budapestre költözését megszervezte. Én az 1950-ben visszaadott bencés gimnáziumba kerültem az internátusba, de már a ciszterci rend oblátusaként. 1954-ben érettségiztem Pannonhalmán.

  1. Fehérváron Sulyok Ignác atyával találkoztam, aki sokáig levéltárosként dolgozott és tőle tudok valamit a Ciszterekről. Milyen volt a ciszter gimnázium és milyen hatást váltott ki a jezsuita novícius Kaszap István szenvedései és hősies helytállása az akkori papságra és hívekre, milyen szerepe volt abban Kapszap Istvánnak, hogy vágyakozott a papság után?

FD

A ciszterci gimnáziumba két bátyám és négy unokatestvérem járt. 1945 után egy lelki megujulás programja egyre érezhetőbbá vált, de már a huszas években ez a gimnázium a maga cserkészcsapatával és Mária-kongregációjával alakította ki Kaszap István lelkiségét. Kaszap cserkészparancsnoka, Pőtz Edgár, ciszterci, volt az osztályfőnököm. Ő volt az első ember, aki lelkileg az első nagy benyomást tette rám. Kaszap életrajzát elolvasva jezsuita szerettem volna lenni, de 1949-ben a zirci apát 10 éves évfordulójának húsvétján Zirc igen mély benyomás tett rám és végérvényesen meghatározta életem folyását. 12 éves voltam akkor. Kaszap István emlékét és tiszteletét az itteni diákjaim közt is ápoltam és terjesztettem.

  1. Úgy tudom hagyományosan vitatkozott egymással a Pannonhalmi főapát Kelemen Krizosztom (1884-1950). és a ciszter főapát, Endrédy Vendel (1939-1981), hogy ki van magasabban? Ebben a nehéz időkben mely főapátokat ismert meg Zircen és Pannonhalmán?

FD

Pannonhalma és Zirc között a régi világban sok lehetett a vetélkedés, de az én fiatalkoromban mindkét apátság súlyos lelki krizisben volt. Endrédy Vendel 6 évig volt magánzárkában, 1956 után Pannonhalmán talált, ha nem is otthont, de ápolást és sok mély barátságot. Kelemen Krizosztom 1950 őszén halt meg Amerikában. Az ő végleges eltávozása volt az ára annak, hogy Pannonhalma nem jutott Zirc sorsára. Endrédy Vendel a szerzetesei kérésére ezt a kompromisszumot nem vállalta. Ismertem Sárközy Pált, aki nagy matematikus, de tehetetlen vezető volt. A perjel, később főapát, Legányi Norbert számtantanárom volt, aztán atyai jóbarátom. Igen kiváló ember volt, ezért arészleges megállapodásután a kommunisták hamarosan letették, száműzték a fehérvári papi otthonba, majd 9 éven kereszül megtagadták az engedélyt, hogy Pannonhalma új főapátot választhasson. A többit sokan tudjuk, de újra meg újra elfelejtjük. A következő két főapátor is jól ismertem, ill. ismerem.

  1. Meglepett az életrajzában, hogy jogot is tanult az egyetemen. Milyen jogi tanulmányokat folytatott Budapesten?

FD

1954-ben, mint osztályelső érettségiztem és ezértbehívtakfelvételire. Francia szakra jelentkeztem és jogra vettek fel. Ezt akkorátirányításnaknevezték. Ha nem fogadom el, akkor gyári munkás lettem volna és két év múlva, betöltve 20. évemet, mehettem volna katonának. Igy inkább jogász voltam és zug-novícius.

  1. Több pápa uralkodása alatt élt Rómában, milyen emlékeket őriz a személyesen ismert pápákról, és hogyan változott meg a szentírástudósok megítélése Rómában az elmúlt évszázadban?

FD

XII. Piusz alatt két évig életem Rómában. Piusz pápa próbálta az aggiornamento-t megoldani, de már túl öreg volt, és a vatikáni vezetés Tardini kezébe csúszott át, vagy talán inkább megoszlott. Az un. mouvement biblique francia inspiráció alatt gyümölcsöket hozott, a Divino Afflante-t agyon dicsérték, de az Institutum Biblicum vezető alakjait gyanú és spicliskedés vette körül. RahnerÜber die Schriftinspirationkönyvét kevesen értették, de látszott, hogy apóriákkal bombázza azt, amit őSchultheologie-nak nevezett, főleg a Fundamentális Teológia szemszögéből. XXIII János keveset értett a teológiához, de nem engedte az áskálódások folytatását. A többi mind történelem, bár nagyon egyoldalú módon van felmérve és a távlat még többnyire hiányzik. Pater Bea, mint a Biblicum volt rektora megvédte a leginkább megtámadott jezsuitákat (Lyonnet, Zerwick), de ő maga hallatlanul régi módi teológus maradt csak a zsinati sajtó csinált belőle progressziv hőst.

  1. Több pápa uralkodása alatt élt Rómában, milyen emlékeket őriz a személyesen ismert pápákról, és hogyan változott meg a szentírástudósok megítélése Rómában az elmúlt évszázadban?

FD

Én már 1958-ban arra vágytam, hogy először teológiából doktoráljak és utána biblikumot tanuljak, de elöljáróm ehhez nem járult hozzá. Egy év alatt megirtam a disszertációmat Szent Bernátról. Itt nemlelkiségrőlvolt szó. 1953-ban egy djon-i kongresszus (Saint Bernard Théologien cimmel) Bernátot teljesen átprofilírozta, mint a patrisztika középkori folytatóját. A téma elindítója és szervezője Jean Leclercq luxemburgi bencés volt, akinek egy szemináriumán vettem részt aztántanitványalettem. Ekkor jelent meg DeLubac Exégese médiévalejának első két kötete. Leclercq nagylelkűen bemutatott francia teológusoknak és megszervezte a disszertációm kiadását. Közben a Teológiai kiskönyvtár is megindult, igy jött létre az én első inspiráció-könyvemnek egy magyar nyelvü lecsapódása. De mindennek hamar vége lett. 1962-ben Dallasba költöztem, egy gerincsérv operáció után két év alatt annyi matematikát tanultam, amennyi belémfért és mint okleveles (Master of Science) matematika tanár szolgáltam az akkor meginduló ciszterci iskolában. 1969-től egy év megszakítással 1981-iskolaigazgató voltam. Tehát a biblikus tanulmányokat csak távolról követtem. Kivétel volt az 1974-75-ös tanév, amikor egy évig az Institutum Biblikum-ra jártam, ebből egy félévet Jeruzsálemben. De a ciszterci iskola krízisbe jutott, visszatértem az igazgatáshoz és a számtanhoz, csakszabad időmbenfordítottam zsoltárt, írtam a Római Levél egzegéziséről, stb. Végül egy szívoperáció (négyszeres by-pass) meggyőzte elöljárómat, hogy elfogadja a lemondásomat és akkor már az iskola is stabil volt, meg egy embert betanítottam az igazgatói feladatok ellátására. Ez években írtam a János evangélium kommentárját. Egy újabb évet töltve Rómában megszereztem a licenciátust.

  1. A 20 században sokféle kihívás elé került a bibliai kinyilatkoztatás értelmezése és a „sensus plenior” koncepció. Mi keltette fel az érdeklődését a bibliai kinyilatkozatás témája iránt?

FD

Asensus pleniorgondolatát, úgy ahogy Raymond Brown elgondolta, szerencsétlen ötletnek találtam. Én inkább a patrisztikus és középkori egzegézis (Iréneusz, Origenész, szent Bernát) helyes megértését és felélesztését tűztem ki feladatul. 2010-ben megjelent Inspiration and Interpretation foglalja össze mindazt, amit e téren megértettem és megírtam. Gondolom, hogy Magyarországon ismeretlen még ez a könyv (Catholic University of America kiadásában, Washington D.C.)

  1. Publikációi a ciszter rendi lelkiség kutatáshoz, elsősorban Szt. Bernáthoz kötik, mely problémákat vizsgált Szt. Bernáttal kapcsolatban?

FD

Szent Bernát műveinek a kritikai kiadását a professzorom, Jean Leclercq irányította. Ez egy 9 kötetes mű, de a 3. és 4. Kötetében annyi hibát találtam, hogy elkezdtem középkori kéziratokat is olvasni. Ugyanakkor két kongresszuson (Firenze, 1974 és Róma, 199o) a szentbernáti teológiai antropológiáról adtam elő. Az idevágó cikkeimet még idézik. 1990-ben a Sources chrétiennes elkezdte szent Bernát kiadását és az akkor már eléggé öreg Jean Leclercq microfilmjei alapján tovább javitgattam az ő kritikai szövegét. Tehát mondhatom, Bernát biblikus teológiája, teológiai embertana (a lelkisége alapjai) és a szövegkiadások felülvizsgálata volt legfőbb munkásságom e téren.

  1. Sok magyar katolikus zsoltárfordítás készült, csak néhányat említek meg belőlük kezdve a begináknak készült zsoltár töredékekig, vagy Horváth Konstantin latin-magyar zsoltárfordításáig, de Sík Sándor zsoltárkönyve is nagy ismertségre tett szert. Ezek után milyen motivációval fordult a zsoltárok fordításhoz.

FD

Sík Sándor zsoltárfordításait diákkoromban használtam és élveztem. Személyesen még gyerekkoromban, minthogy átmenetileg piarista diák is voltam, többször meglátogattam Sík Sándort, aki apám és egyik nagybátyám iskolatársa volt. De a Szörényi Andor által inspirált utolsó fordítását nem szeretem és nem is használtam. Az 1975-ös fordításom lelkesedést váltott ki egy ideig Magyarországon, de én a második kiadást végső soron jobbnak és sikerültebbnek találom. Arra is rájöttem, hogy Csokonay Vitéz Mihálynak igaza volt:Az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon.A fordításomat soha tárgyilagos kiértékelés nem követte.

  1. A keresztény egyházba a zsoltárokat kezdettől használták és csak egy lépés volt tőlük a keresztény himnusz költészet, amely sok vonatkozásban támaszkodott a zsoltárok gondolat ritmusaira. Magyarországon a középkori keresztény himnuszokat Babits Mihály, Sík Sándor fordította, és az utóbbi időben napvilágot látott Szedő Dénes OFM fordítása is. A Liturgia Horarum himnusz fordításai viszont apát úrtól származnak, ezek egyedül álló módon ápolják a katolikus egyház liturgiájába beépülve az imádsággá vált középkori himnuszokat. Mely szerzőket és mely himnuszokat kedvelt meg, vagy fordított másképpen a saját fordításában?

FD

Valóban a fentieket követte a himnuszfordításaim sorsa is. Csak részlegesen és néha durván átjavítva kerültek a magyar breviáriumba. A többnyire névtelen szerkesztők velem nem is igen tárgyaltak. Kerekes Károly később zirci apátnak ebben ugyancsak szerepet játszott. A benyomásom az volt, hogy azt gondolta, mint külföldi magyar, úgysem tartozom a magyar szellemi élethez. Én úgy éreztem, hogy a magyar egyháziakban sok volt az ambició, de csak elvétve volt meg a megfelelő műveltség és így többnyire kitértek a párbeszéd elől. A himnuszfordításokban a legnagyobb baj az volt, hogy a magyar fordítóknak fogalma se volt arról, hogy a Breviarium Romanum himnuszai miféle szövegtörténeti folyamaton mentek keresztül ésitt van a Sík és Babits fordítások problémája: ezek a nagy elődök sokszor a meghamisított latin szöveget fordították. Az az érzésem, hogy senki nem olvasta el Szövérffy József dolgozatait, akire támaszkodva Anselmo Lentini a Római breviárium himnuszkészletét összeállította. Szövérffy először Berlinben aztán Amerikában élt és a Harvard egyetem professzoraként halt meg. Ő volt a 20. században a középkori himnuszköltészet legfőbb ismerője, de Magyarországon ismeretlen maradt. (Ciszter diák volt Budán, ez úton találtam vele kapcsolatot.) Tehát, hogy megismételjem, Sík Sándor Himnuszok könyvének latin szövege nem azonos avval, ami a mai Római breviáriumban található. A mai Breviárium szövegeit Lentini helyre állította (resituit) egy magyar tudós munkája nyomán s evvel illett volna foglalkozni. Én számtan házifeladatok halmazai felett dolgoztam e témákon.

  1. Igen gazdag a biblikus publikációja, ha jól tudom összességében 115 címe szerepel tudományos életrajzában és ebből, 43 angol és 72 magyar nyelvű, ezekből jórészt csak a magyar nyelvű publikációk, melyek Magyarországon jól ismernek. Zsoltárfordítás (1975.1986); Bevezetés szentírástudományba. (1976); A Római levél, Bevezetés, fordítás és magyarázat. (1983); Himnuszok. Válogatás a Római breviárium himnuszaiból. (1984); Testté vált szó. Evangélium szent János szerint,. (1986, 1987). Csak Békés Gellért bencés szerzetes folytatott ilyen mennyiségű publikációt határainkon túl. Hogyan ítéli meg a magyar nyelvű bibliakutatást?

FD

Arendszerváltásután írtam még egy könyvet magyarul: Bevezetés az Ujszövetségi Szentírás könyveihez. Bár ezt is a Szent István Társulat adta ki, szinte teljesen ismeretlen maradt. Nem helyes, hogy panaszként mondjam: kellet jönnöm, hogy magyar nyelvű feladataim véget értek. Azaz: letettem a lantot. Azóta hosszabb lélegzetű műveken dolgozom, de csak angolul.

  1. Évekkel ezelőtt a Szegedi Nemzetközi Biblikus konferenciának is küldött tanulmányt, amiért ige hálásak vagyunk, ez a szegedi konferencia katolikus és protestáns biblikusokat is meghallgat. Milyennek látja a katolikus és protestáns együttműködést Észak-Amerikában?

FD

Nem tudok az amerikai biblikusokról sem összefüggő sem tárgyilagos képet festeni a magyar olvasó számára. Ez az ország igen nagy és a biblikus irodalma óriási.

  1. A Észak-Amerikai biblikusok nagy példányszámban publikálnak angolul, és nálunk is megjelent néhány magyarra fordított művük. De vannak igen különös irányzatok is Észak-Amerikában. Hogyan ítéli meg a „Jesus Seminar” körének munkásságát?


FD

A protestáns biblikusokkal való együttmúködés nagyon fontos, de csak akkor, hogy ha a saját lábunkon állunk a szövegek teológiai értelmezése és a hagyomány szerepe szempontjából.

  1. A feminista biblikus kutatások nemzetközi szaktekintélye lett a Temesváron született Elisabet Schüssler- Fiorenza. Mekkora visszhangja van a feminista biblikus kutatásnak? Tekinthető ez tipikus amerikai jelenségnek, vagy mára a biblikus kutatás egyik Európában is ismert része lett?

FD

Feminista biblikusokat nem olvasok. Ars longa, vita brevis. Nem tudtam, hogy Schüsser-Fiorenza Temesváron született.

  1. A Észak-Amerikai biblikusok nagy példányszámban publikálnak angolul, és nálunk is megjelent néhány magyarra fordított művük. De vannak igen különös irányzatok is Észak-Amerikában. Hogyan ítéli meg a „Jesus Seminar” körének munkásságát?

FD

A Jesus seminar egy szerencsétlen intézmény. Csak az ujságíróknak fontos, hogy visszhangja legyen. Egy texasi tagját ismertem, de nem lettem okosabb tőle.

  1. Rilke talán a tolsztojanus vallási spiritualitás és a német misztika késő virágzásának is felfogható. Mi vonzotta ennek a költőnek a fordítására

FD

A továbbiakra csak röviden válaszolok. Rilke a legnagyobb nyugati lírikus. Engem ő, mint műfordítót érdekelt legfőképpen, utána, mint papot. Ez az ember a Nietzsche-féle ateizmus neveltje, akit a vallás, és főleg a katolicizmus, mint esztétikai élmény érdekelt. Ezt próbáltam megérteni és a magyar nyelv határait próbálgattam kikisérletezni, amikor a fordításaim készültek. Fiatal koromban Rónay Györgyöt is megismerhettem. (Laci fia még gyerek volt akkor.) Rónay biztatott a műfordításra.

Zárszó

Utolsó megjegyzés. Amikor Magyaroszágon a kommunizmus összedőlt, engem itt, immár 24 évvel ezelőtt apáttá választottak. Sok egyébb dolgon felül, amit életemben tettem, most ezt is ki kellett próbálnom. Négyszer választottak meg, minden esetben hat évre. Most jár le az utolsó kör, két héten belül. Templomot épitettem, ujraépitettük a monostort és az iskolát, 14 amerikai fiatalt vezettem a noviciátustól az örökfogadalomig és papszentelésig. Sic transit gloria mundi.

Köszönöm az interjút.