Szegedi Ferencesek

 
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Honlap Újdonságok 2012. március 18. Nagyböjt 4. vasárnapja, Laetere

2012. március 18. Nagyböjt 4. vasárnapja, Laetere

Email Nyomtat PDF

 

2012. március 18.

 

NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA

Laetare!

Az Egyházhoz való tartozásunk fölött érzett vigasság vasárnapja.

 

     

Az éj leple alatt nemcsak a gonoszság működik, hanem az éj csendjében munkálkodhat a kegyelem is. A hosszú éj-szakában nemcsak bűnbandák szervezkednek, hogy bűn-tetteket hajtsanak végre, hanem imádkozni, elmél-kedni és megtérni is lehet. Az éjszaka Istenhez is elve-zetheti az embert. Ahogy Nikodémus esetében is történt.

KEZDŐÉNEK                                vö. Iz. 66. 10–11

Örvendezz, Isten népe! Gyűljetek össze mind, akiknek kedves az Úr ügye. Szívből örüljetek, akik azelőtt szo-morkodtatok. Vigasztalódjatok meg, mint a gyermek megnyugszik anyja kebelén.

OLVASMÁNY                   2 Krón 36, 14–16. 19–23

A választott nép eltért az Úr parancsától. Ezzel magára vonta az igazságos Isten büntetését. A babiloni rabság azonban nemcsak a büntetés eszköze volt, hanem alkal-mul szolgált a népnek, hogy bűnbánatot tartson és Isten-hez térjen.

VÁLASZOS ZSOLTÁR                              136. Zsoltár

Válasz: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, *

              ha nem emlékezem meg rólad.

SZENTLECKE                                                 Ef 2, 4–10

A bűn halálából feltámadni semmivel sem kisebb csoda, mint a testi halálból való feltámadás. Jézus Krisztus sze-retete és hatalma által részesülhetünk benne. Legyünk mindig hálásak Isten kegyelmi adományáért.

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS                    Jn 3, 16

Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta ér-te, * hogy örökké éljen minden őbenne hívő.

EVANGÉLIUM                                             Jn 3, 14–21

Isten kezébe szívesen adnánk ostort, hogy verjen végig a világon, és büntesse meg a gonoszokat. Isten azonban nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje azt, hanem hogy üdvözítse. Higgyünk és bízzunk Isten irgalmas sze-retetében.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Isten előtt már az Ószövetségben is a bűnbánó lélek volt a kedves áldozat (vö. Zsolt 50, 18–19). Őszinte bűnbána-tomat teszem én is a szentmise oltárára. Add, Uram, hogy szívem mindig kész legyen a bűnbánatra.

ÁLDOZÁSI ÉNEK                             Zsolt 121, 3–4

A szent város szilárdan áll: biztos védelmet nyújt min-denkinek. Oda vonulnak az Úr választottai, hogy ma-gasztalják az Úr nevét.

 

 

IMÁDUNK TÉGED, KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED. MERT SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT.

 

AZ IGAZI BÖJT CÉLJA,

HOGY NE ÖNMAGUNKNAK ÉLJÜNK, HANEM MEGNYISSUK SZÍVÜNKET ISTENNEK ÉS TESTVÉREINKNEK

Nem is egyfajta terápia testünk gondozására, mint ahogy azt az anyagi jólétet kereső egyes kultúrák a mai világra akarják kényszeríteni. Bár böjtölni minden bizonnyal jót tesz fizikai közérzetünknek, a hívők számára azonban elsősorban olyan „terápiát” jelent, amely hozzájárul ah-hoz, hogy Isten akaratához hasonuljanak. 

A sátánnak válaszolva Jézus így szól: „nem csak kenyér-rel él az ember, hanem minden igével, amely Isten ajká-ról való” (Mt 4, 4). Az igazi böjt tehát a valódi táplálékra irányul, ami azt jelenti, hogy az Atya akaratát tesszük. A testi böjt Isten utáni éhséggé és szomjúsággá alakul át. Az aszkézisnek olyan formája ez, amely segít abban, hogy kerüljük a bűnt és növekedjünk az Úrral való ben-sőséges kapcsolatban. Ezt tanácsolja Szent Ágoston is, aki jól ismerte saját rossz hajlamait. A böjtölés gyakor-lata spirituális fegyver, hogy küzdjünk saját rendetlen vágyaink ellen. Krisztus tanítványai, ha saját elhatározá-sukból megfosztják önmagukat az étkezés és az anyagi javak örömeitől, jobban ellenőrzik az eredeti bűn által meggyengült természet „étvágyát”, amelynek negatív hatásai az egész személyre hatással vannak. A pápa tehát józanságra, mértékletességre int bennünket. 

A böjt, ha imával és adakozással párosul, hozzájárul ah-hoz, hogy leküzdjük önzésünket, és megnyitja szívünket Isten és testvéreink szeretetének. A böjt sohasem öncélú: azt jelenti, hogy szabadon megfosztjuk magunkat vala-mitől, hogy másokon segítsünk. Ezáltal konkrétan arról teszünk tanúságot, hogy nehézségekkel küzdő testvére-ink nem idegenek számunkra.          (XVI. Benedek pápa)

 

SZENT JÓZSEF, A BOLDOGSÁGOS

SZŰZ MÁRIA JEGYESE

Főünnep: Március 19.

Szent Péter apostol írja a házastársak köteleségeiről: Az Isten szemében az ember rejtett énje az értékes, a szív a maga békés szelídségében és zavartalan nyugalmában (1 Pét 3, 4). Szent József, Jézus nevelőatyja ilyen ember volt. Csendes, szorgalmas munkás volt. Kereste Mária titkának magyarázatát, de bölcs emberként belenyugo-dott Isten akaratába. Védte Máriát, és nevelte Jézust. Tisztelete és ünnepe Nyugaton a 14-15 században terjedt el. 1621-től szerepel a nyugati Egyház naptárában. IX Piusz pápa az Egyház védőszentjévé nyilvánította, XXIII. János pápa pedig bevette nevét az I. Eucharisz-tikus imába. * Szent József példája munkára, alázatos-ságra, tisztaságra bíztat. Kérjük őt, hogy amint gondvi-selője volt a gyermek Jézusnak, úgy legyen oltalmazója az ő Egyházának is. A másik kérésünk pedig az legyen, hogy Szent József boldog halálához hasonlóan Jézus és Mária álljon mellettünk is halálunk óráján.

Szent József alázata, szerénysége és hite legyen példaké-pe névnapos testvéreinknek és mindannyiunknak!

 

fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit