Szegedi Ferencesek

 
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Honlap Újdonságok 2012.július 1. - Évközi 13. vasárnap

2012.július 1. - Évközi 13. vasárnap

Email Nyomtat PDF

 

2012. július 1.

 

ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP

 – Jézus Szent Vérének hónapja –

 

     

Az élet kemény küzdelmek sorozata. A halál pedig el-szakadás a földtől és átmenet a másvilágra. Az élet és a halál értelméről legszebben a Biblia szól: „Senki közü-lünk nem él önmagának, és senki nem hal meg önma-gának. Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Is-tennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk” (Róm 14, 7–8). „Célotok  az örök élet” (Róm 6, 22), mondja máshol Szent Pál. Ezt értette meg Assisi Szent Ferenc, amikor „halál testvér”-ről énekelt.

OLVASMÁNY                       Bölcs 1, 13–15; 2, 23–24

Szép és szent az Isten elgondolása az emberről, az ember életéről. Ő a saját képmására alkotta az embert, azt akar-ta, hogy  boldog legyen a földön. A gonosz lélek irigysé-ge azonban bajt hozott a világba. Emiatt vált félelme-tessé életünk vége, a halál is. Mi azonban Szent Pállal valljuk: Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nye-reség” (Fil 1, 21).

VÁLASZOS ZSOLTÁR                                    29. Zsoltár

Válasz: Dicsőítelek, Uram, *

              mivel megmentettél engem.

SZENTLECKE                                    2 Kor 8, 7. 9. 13–15

Az apostol arra buzdította híveit, hogy bőségben élők osszák meg vagyonukat (nemcsak feleslegüket) azokkal, akik nélkülöznek. A jótékonykodás, a másokon való se-gítés minden korban fontos keresztény erény.

ALLELUJA                                                 2 Tim 1, 10

Üdvözítőnk, Jézus Krisztus, győzött a halálon, * és az evangéliumban felragyogtatta az örök életet.

EVANGÉLIUM                                             Mk 5, 21–43

A beteg asszony és Jairus nem hiába bíztak az Úr jósá-gában és hatalmában. Mi sem csalódunk, ha beléje vet-jük bizalmunkat.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Krisztus oltára körül mindenki egyenlő: nincs gazdag és szegény. Mindnyájan rászorulunk Istenre. Tőle minden-ki megkapja azt az ajándékot, amire leginkább szüksége van.

ÁLDOZÁSI ÉNEK                                      Zsolt 102, 1               

Áldjad, lelkem, az Urat, egész bensőm az ő szent nevét áldja!

Vagy:                                                            Jn 17, 20–21

Atyám, értük könyörgök, hogy legyenek mindnyájan egyek bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küld-tél engem mondja az Úr.

 

Megváltottál minket, Uram,

szentséges Véreddel,

és Istenünk országává tettél bennünket.

AZ IMAAPOSTOLSÁG SZÁNDÉKAI

2012. JÚLIUS

Általános szándék (Biztonságos munka): Hogy minden-kinek lehessen munkája, és azt tartós és biztonságos kö-rülmények között végezhesse.

Missziós szándék (Keresztény önkéntesek): Hogy a ke-resztény önkéntesek, akik jelen vannak a missziós terüle-teken, tanúskodni tudjanak Krisztus szeretetéről.

 

EGY GONDOLAT

Szentek kellenek, akik magukkal ragadják a híveket! Az Egyház testén drágakő helyett értéktelen üveg legyek? Szent Pál beleszeretett a keresztre feszített Krisztusba. A középszerűség nem vezet célhoz: vagy szent, vagy meg-hasonlott! Közelről kell követni Krisztust. Krisztus hív, engedelmeskedni kell feltétlenül. Először cselekedni kell, azután tanítani. Nem nyughatol, amíg igazán nem szeretsz mindenkit, ezért másról csak jót mondj és gon-dolj. Ne riadj vissza az áldozatoktól testvéreidért. Az igazi szeretet tettek által, izmaink erejével és arcunk verítékével szerezhető meg.                     (Kaszap István)

 

RUBIN, ARANYBAN – HETVENÉVES

PAPI JUBILEUM

Pappá szentelésének hetvenedik évfordulója alkalmá-ból Kamarás Mihály ferences szerzetes ünnepi szentmi-sét mutatott be a rend  Margit körúti templomában június 17-én, és rubinmisés áldásban részesítette a tiszteletére egybe sereglett nagy számú hívőt. A szertartás előtt Horváth Achilles plébános ismertette az 1918-ban, Amláskamaráson kezdődő, fordulatokban gazdag élet-utat, melynek egyik állomása Újvidék volt, ahol Mihály atya kis híján rendtársaihoz, Körösztös Krizosztom-hoz és Kovács Kristófhoz hasonlóan vértanúságot szen-vedett. „Talán nem voltam érett rá, talán még nem szen-vedtem eleget” – szokta mondogatni Mihály atya.

A háború után kiutasították Jugoszláviából, a rendek fel-oszlatásáig Szegeden, Pécsett és Máriagyűdön szolgált. 1956 után térhetett vissza rendi keretek közé, Mátra-házán, Esztergomban, New York-ban és Budán szolgálta a híveket lelkipásztorként, és ma is lelki atyja sokaknak a már kerekesszékhez kötött, de lélekben, temperamen-tumban ma is fiatal, 94 éves szerzetes.

A rubinmise homíliáját Majnek Antal munkácsi püspök mondta, aki maga is, ha teheti, felkeresi lelki beszélgetés céljából a budai rendházban Mihály atyát. Magyar Ger-gely tartományfőnök a jubilánst, az ő szakadatlan imáit a rend aranytartalékénak nevezte.

Az idős szerzetes – a püspök és a tartományfőnök közre-működésével – érces hangon, mindenki számára érthe-tően mondta a szentmise részeit, és a szertartás elején bensőséges szavakkal köszöntötte a koncelebráción résztvevő sok rendtársát, valamint az ország különböző részeiről, Újvidékről, Németországból és Amerikából érkezett vendégeket.

Szerdahelyi Csongor / Ferences Sajtóközpont