Szegedi Ferencesek

 
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Honlap Aktuális Hírdetések Dr. Miskolczy Kálmán piarista atya gyászjelentése

Dr. Miskolczy Kálmán piarista atya gyászjelentése

Email Nyomtat PDF

Jól van, te h séges, derék szolga – menj be urad örömébe! (Mt 25, 23)


A Piarista Rend tagjai – a hozzátartozók nevében is – fájdalommal, de Isten
akaratában megnyugodva tudatják, hogy szeretett testvérük,

Dr. Miskolczy Kálmán
vasmisés piarista atya


2012. január 30-án, életének 91., szerzetességének 73., papságának 67. évében
a szegedi piarista rendházban elhunyt.
Kedves halottunkat 2012. február 7-én, kedden 13 órakor a szegedi Belvárosi temet piarista parcellájában
helyezzük örök nyugalomra, majd 14.30-kor a szegedi piarista templomban (Bálint S. u. 14.) gyászmisét
mondunk lelki üdvösségéért.
Sárospatakon született 1921. július 10-én. Sátoraljaújhelyi piarista diákévei után 1939. augusztus 27-én belépett a rendbe. Tanulmányi évei végén
táborilelkész-hadapródként élte meg a háború befejezését a budai Szent János Kórházban. Budapesten szentelték pappá 1945. július 1-jén. Teológiai
doktorátust szerzett a M. Kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1946-tól 1949-ig Sátoraljaújhelyen tanított hittant. A Mindszenty bíboros melletti kiállása
miatt elöljárói az ország másik végébe „menekítették” a vélhet letartóztatás el l: el bb a Dél-Dunántúlon lelkipásztorkodott (Rigyác, Petrikeresztúr), majd
néhány nógrádi év után Péliföldszentkereszten, kés bb Leányváron volt plébános. Az amerikai magyar piaristák rábeszélésének engedve 1965-ben elhagyta
az országot, és az egyesült államokbeli rendtartomány tagja lett.
45 évesen is vállalta „pályakezd ként” az iskolai munkát (öt évet Devonban, öt évet Fort Lauderdale-ben tanított), majd a tantermek világából kilépve
teljesen a lelkipásztorkodásnak szentelte magát. Négy év kórházlelkészi munka után – az Egyesült Államokba látogató Mindszenty bíboros kérését teljesítve
– különböz egyesült államokbeli magyar egyházközségek papjaként m ködött: Barbertonban, Trentonban, Derbyben, majd nyugdíjba vonulásáig a
buffalói Lackawannában.
2010-ben hazatért a Magyar Piarista Rendtartományba, és a szegedi közösségben talált otthonra – fiatal rendtársak között, lélekben fiatalon. Nyugodt
der jével, humorérzékével, a költészet iránti olthatatlan szeretetével sajátos színt hozott a rendház, a templom és az iskola életébe. Az öregség
megpróbáltatásait, testi-szellemi elgyengülését türelmes lélekkel viselte. Otthonában érte a halál, rendtársai körében, számos rokona, ismer se, barátja
imájától kísérve. Hisszük, hogy beteljesül, amit maga kért 1997-ben írt Könyörgés cím versében: Élt, tanított, szolgálta Istent / szelleme él fent, emléke itt
lent!
R. I. P.