Szent Péter és Pál
Szent Péter és Pál ünnepét egy napon üljük, mindketten Rómában haltak vértanúhalált. A 2008-as és 2009-es évben szent Pál személye kiemelt módon előtérbe kerül, ugyanis, születésének 2000 évfordulójára, XVI Benedek pápa Szent Pál évet hirdetett. Ez a szent Pálnak szentelt év, 2009 jún. 29-ig tart.
Az általa alapított egyházközségeknek irt levelei nagyon sok önéletrajzi adatot tartalmaznak. Így az apostolok közül, az ő életéről és jellemvonásairól tudunk a legtöbbet. Tarzuszban született, Benjamin törzséhez tartozó zsidó családban, római állampolgárként. Ifjú korában komoly vallási nevelést kapott. A farizeusi hagyományokat Jeruzsálemben a híres rabbitól, Gamálieltől sajátította el. Több mint valószínű, hogy Jézust földi működése idején nem látta. Kezdetben elszánt keresztény üldöző volt. A szentírásból tudjuk, hogy ott volt szent István diakónus megkövezésénél. A feltámadt Jézus a Damaszkuszi úton jelent meg neki. Ez a tapasztalat és élmény egész életét meghatározta és végig elkísérte. Élethivatás a pogányok megtérítése volt, amelyben fáradhatatlannak bizonyult.
Nagyon találó a mai napon felolvasott evangéliumi rész. Annak ellenére, hogy a Jézussal folytatott párbeszédnek szent Péter a főszereplője, annak tartalma és tanulsága szent Pára is érvényes. Az evangéliumban Jézus egy nagyon lényeges kérdést tesz fel: „Kinek tartják az emberek az emberfiát” Ártatlannak látszó kérdés. Mások véleményét kellett elmondani, ha valaki figyelmesen járt kelt az emberek között, akkor könnyen megfelelhetett. Érkeztek is különféle válaszok: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, vagy valamelyik prófétának tartotta Jézust. Viszont ennek a kérdésnek volt egy nagyon személyes vonatkozása is, amire válaszolni kellett: „Ti kinek tartotok engem? ” Szent Péter válasza olyan volt, amellyel kivívta az Úr Jézus dicséretét: te vagy Krisztus az élő Isten fia. Olyan válasz, amely meghatározta egész életét, tetteit, irányultságát.
Ez egy olyan felelt, amelyet Szent Pál is kimondott egész életével. Számára is Krisztus az élő isten Fia volt, őt hirdette, akár alkalmas-, akár alkalmatlan volt.
Ő maga bevallja, hogy sokszor nagyon tehetségtelennek tűnt az igehirdetése, missziós munkája, mégis maradandót alkotott, mert a Krisztus iránti buzgó szeretet hajtotta és ösztönözte, minden élethelyzetben. Fáradságot és áldozatot nem kímélve terjesztette az evangélium örömhírét.
XVI Benedek pápa a szent Pál évet meghirdető beszédében kifejtette, hogy: „az Egyház tevékenysége csak abban a mértékben lesz hatékony és hiteles, amennyiben az Egyház tagjai hajlandóak személyesen is megfizetni a Krisztushoz való hűségük árát minden helyzetben.”
Ezt kell szent Páltól és a többi apostoltól, eltanulunk. Ez fogalmazza meg a szent Pál évvel kapcsolatos keresztény feladatunkat. Mindegyikünket személyesen kötelez a Krisztus iránti szeretetből vállalt áldozat.
A szent Pál évben olvassuk többet szent Pál írásait és elmélkedjünk gyakrabban az ő tanításáról, még ha nem is könnyű olvasmányok a levelei. Legyünk buzgók az Istentől kapott élethivatásunkban. Ha még a keresők közé tartoznánk, legyünk kitartóak az igazság keresésben, amely a legváratlanabb pillanatban, kegyelemként nyilvánul meg előttünk, ahogyan szent Pál fogalmaz: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre” (1Kor 13,12).