2 évközi hét Kedd
Zsid. 6,10-20
A szent lecke a hit, remény, szeretet isteni erényéről szól.
A hit: „Ne legyetek hanyagok, hanem kövessétek azokat, akik a hitben és a béketűrésben az ígéret örökösei lettek.” A hit, a vallásos élet nem szorulhat háttérbe a mindennapjainkban, hanem irányadó, meghatározó kell, hogy legyen. Hit nélkül üres és céltalan lenne az életünk, sokminden értelmetlenné válna. Az evangéliumban Jézus a farizessoktól is ezt a feltétel nélküli hitet kéri számon. Egy nap, vetések között jártak, a tanítványok tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok ezen megütköztek. Ők úgy értelmezték, hogy az apostolok szombati napon, a nyugalom idején dolgoztak. Azonban az Úr Jézus saját tekintélyére hivatkozik, és azt mondja, ő ura a szombatnak is, tehát joga van felül bírálni az emberi törvényeket és szokásokat. A mindennapi élet eseményeit, nekünk js a hit fényénél kell értelmeznünk.
A reményünk alapja is az Istenbe vetett hitünk. „Nagyon szeretnénk, ha mindegyiktek ugyanazt a buzgóságot tanúsítaná, egészen addig, amíg reményetek be nem teljesedik.” A hitből fakad az Isten iránti bizalmunk a jövőnket illetően. Akinek van hite, nem csügged el egykönnyen bármilyen nehézséggel is, kellene szembenéznie. A remény sokmindenen átsegít. Legfőképpen pedig az üdvösség elny résében kell reménykednünk.
A harmadik isteni erény a szeretet: „Isten nem feledkezik meg a jó cselekedetekről és a szeretetről, amelyet az ő nevében gyakoroltatok.” A szeretet gyakorlati kell, hogy legyen. Azt, hogy mennyire szeretjük Istent az embertársaink iránti szeretetünkön mutatkozik meg. A szeretet erénye semmiképp nem hiányozhat a mindennapjainkból. A vallásos ember legfőbb ismertető jele kelhene, hogy legyen a mások iránti szeretet és jóindulat. Ezt nem szabadna befolyásolni az, hogy az illető megérdemli-e a szeretetünket, a figyelmünket. Úr Jézus ugyanis azonosította magát a legkisebbekkel is, „amit a legkisebbek közül eggyel is tettetek velem tettétek.” Embertársaink arcában, tekintetében Isten kell keresnünk, és viszont látnunk.
Szent Ferencnek van egy szép imája, amit kereszt előtt előszereaettel imádkozott, és amelyben a hit, a remény és a szeretet ajándékát kéri Istentől. Ma vele együtt kérjük: „Adj nekem igaz hitet, biztos reményt, tökéletes szeretet, érzéket és értelmet Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.”